Aikido Etikett, avagy hogyan KELL viselkedni a dojo-ban

"Annak ellen�re azonban, hogy az Aikido ilyen fejl�d�sen ment kereszt�l, az olyan egyszer� dolgok tekintet�ben, mint mondjuk a keikogi viselete, a hakama �sszehajt�sa vagy egy diploma �tv�tele, mintha egy l�p�st sem haladtunk volna el�re." (Tamura Nobujosi 8. dan)

Az aikidoka �lt�zete

A ruh�zatodat (keikogi, dogi, gi) mindig tartsd tiszt�n, rendezetten. Edz�s k�zben is megigaz�thatod a ruh�zatodat, de ilyenkor fordulj el partneredt�l. Tiszteletad�s el�tt mindig igaz�tsd meg a ruh�dat.

A dan fokozat� aikidok�k fekete �vet �s hakam�t (szoknyaszer� b� nadr�g, tradicion�lis jap�n viselet) viselnek. A kyu fokozat� aikidok�kra m�r sz�vets�genk�nt, de klubonk�nt is v�ltozhat a szab�ly (ha ismeretlen helyre megy�nk, illik el�re �rdekl�dni a helyi szok�sokr�l). Magyarorsz�gon a legelterjedtebb megold�s a feh�r �v, �s 2. kyu-t�l felfel� a hakama visel�se. Ez al�l kiv�telt k�pez a MKDE, ahol az 1. �s 2. kyu fokozat�ak barna �vet hordanak, �s csak shodan-t�l hordanak hakam�t.

Az eur�paiak hosszabb hakam�t hordanak, a jap�nok ink�bb akkor�t, ami �ppen el�ri a bokacsontjukat. Arra vigy�zni kell, hogy ne l�gjon ki al�la a nadr�g.

�ltal�nosan �rv�nyes, hogy a dojo-ban �lt�zni-vetk�zni nem illik. Ez al�l kiv�tel a hakama, amit �ltal�ban az �lt�z�ben vesznek fel, �s a sz�nyegen veszik le (�s ott is hajtj�k �ssze).

Papucs (zori)

Hogy tiszta l�bbal �rkezz�nk a sz�nyeghez. Tilos b�rmif�le l�bbelivel felmenni a tatamira.

Viselked�s az edz�teremben

Seiza (jap�n t�rdel� �l�s)

A sz�tnyitott sarkok k�z�tt �l�nk. A k�t t�rd f�rfiakn�l k�t, n�kn�l egy �k�lnyi t�vols�gra van egym�st�l.

Meghajl�s (rei)

A meghajl�snak nagyon fontos szerepe van a r�gi jap�n trad�ci�k meg�rz�s�ben. Ezzel fejezz�k ki tisztelet�nket, illetve k�sz�nt�skor haszn�ljuk. Meghajl�ssal k�sz�ntj�k az Alap�t�t edz�s elej�n �s v�g�n, a dojo-t bel�p�skor �s kil�p�skor. Meghajl�ssal jelezz�k a m�sik aikidok�nak, hogy vele szeretn�nk gyakorolni, vagy hogy szerepet szeretn�nk cser�lni gyakorl�s k�zben (ezt f�leg az MKDE berkeiben haszn�lj�k, de hasznos lehet mindenkinek, ha pl. idegen ajk�val gyakorolsz), �s meghajl�ssal k�sz�nj�k meg a gyakorl�st is. Meghajl�ssal jelezz�k az edz�svezet�nek, ha szeretn�nk t�le valamit k�rdezni (mi menj�nk oda hozz�, �s ne �t h�vjuk magunkhoz!), meghajl�ssal k�sz�nj�k meg a seg�ts�get. �ltal�nosan �rv�nyes, hogy az alacsonyabb fokozat� hajlik meg el�sz�r (�s esetleg m�lyebbre), �s az egyenesedik f�l m�sodj�ra. Ha seiza-ban hajlunk meg, a kezeinket magunk el� h�romsz�galakban, vagy pedig egym�st�l t�volabb, p�rhuzamosan helyezz�k a f�ldre (a h�romsz�galakzat az elterjedtebb). A kezeinket lerakhatjuk egyszerre, vagy pedig el�bb a balt, �s csak ut�na a jobbot (az els� nagyobb tiszteletet jelez). Ha olyan embernek akarunk meghajolni, aki seiza-ban �l, �lj�nk le mi is seiza-ba a meghajl�shoz. Meghajl�s k�zben �gyelj�nk a tart�sra: ne g�rb�ts�k meg a h�tunkat, ne l�gassuk a fej�nket, ne emelj�k fel a fenek�nket.

Bel�p�s az edz�terembe

Bel�p�skor meghajl�ssal kell k�sz�nteni a dojo-t. A tatami sz�l�n�l levessz�k a papucsot, �s a sz�nyegre l�p�s ut�n �jb�l meghajlunk. Ha �rkez�skor az edz�s m�r elkezd�d�tt, a tiszteletad�s ut�n a bej�ratn�l vagy a sz�nyeg sz�l�n seiza-ban meg kell v�rni, am�g az edz�svezet� enged�lyt ad a csatlakoz�sra (olyan edz�t�borokban, ahol sok ember van, ez nem �rv�nyes, mert estig ott �lhetsz, mire �szrevesznek). Term�szetesen nem illik k�sve �rkezni.

Kil�p�s az edz�teremb�l

Edz�s k�zben csak indokolt esetben, �s az edz�svezet� enged�ly�vel hagyhatjuk el a sz�nyeget. A tatami-r�l val� lel�p�s el�tt meghajlunk a kamiza fel�, majd belel�p�nk a papucsunkba. A kij�ratn�l �jb�l meghajolva tisztelg�nk a dojo-nak.

Az edz�s kezdete

A sz�nyegre �rkez�s ut�n az aikidok�k egy vagy t�bb sorban le�lnek seiza-ba, �s �gy v�rj�k az edz�svezet�t. Amikor az meg�rkezik, el�sz�r meghajl�ssal tiszteleg O-Sensei eml�ke el�tt, majd le�l � is seiza-ba (az edz�sre felsorakozottakkal szemben). R�vid medit�ci� (mokuso) ut�n mindenki meghajl�ssal tiszteleg O-Sensei eml�ke el�tt a kamiza fel� (a meghajl�s el�tt az edz�svezet� a feje f�l�tt tapsolva jelezhet, ennek a tapsok sz�m�t�l f�gg�en t�bb jelent�se is van), majd az aikidok�k �s az edz�svezet� egym�st �dv�zlik szint�n meghajl�ssal, �s esetleg o-negai shimasu (ejtsd: oneg�jsim�sz) szavakkal �dv�zlik egym�st. Ha egy dojo l�t vend�g�l egy mestert, akkor el�bb a dojo vezet�je �s a vend�g �dv�zlik egym�st meghajl�ssal, �s csak ut�na �dv�zlik a gyakorl�k a mestert. Ha t�bb instruktor tart t�bort, akkor a rangid�s mester foglal helyet a gyakorl�kkal szemben, �s a m�sik mester a sor elej�hez �l oldalt, �s a tisztelg�s ut�n el�bb egym�st k�sz�ntik meghajl�ssal �s csak ut�na �dv�zlik a gyakorl�k a mestereket. Ezut�n a r�vid "szertart�s" ut�n kezd�dik a bemeleg�t�s, majd pedig az edz�s.

Az edz�s v�ge

Az edz�s v�g�n r�vid levezet� gyakorlatok ut�n �jb�l sorba le�lnek az aikidok�k, r�vid medit�ci� ut�n el�bb a kamiza, majd pedig egym�s fel� meghajolva b�cs�znak az aikidok�k �s az edz�svezet� (t�bb oktat� eset�n szint�n el�bb egym�st�l b�cs�znak az edz�svezet�k). N�h�ny helyen a gyakorl�k m�g megv�rj�k, am�g az edz�svezet� lemegy a sz�nyegr�l, �s csak ut�na �llnak fel �k is, vagy fel�ll mindenki, �s �llva �jb�l meghajlanak az aikidok�k �s az edz�svezet� egym�s fel�. N�h�ny dojo-ban az edz�s ut�n az aikidok�k v�gigj�rj�k azokat, akikkel az edz�s folyam�n gyakoroltak, �s meghajl�s k�s�ret�ben �jra megk�sz�nik a k�z�s munk�t egym�snak.

Gyakorlat bemutat�sa

Ha az edz�svezet� le�ll�tja a gyakorl�st, az aikidok�k megk�sz�nik a p�rjuknak a gyakorl�st, �s gyorsan elhelyezkednek a sz�nyegen seiza-ban �gy, hogy elegend� hely maradjon a technika bemutat�s�ra. Nem szabad le�lni h�ttal a kamiza-nak! A h�ts� sorokb�l lehet f�lt�rden, vagy �llva is figyelni a bemutat�st. Az edz�svezet�nek nem szabad h�tat ford�tani, mert lehet, hogy �ppen veled akarja bemutatni a gyakorlatot. Ha az edz�svezet� hosszasan magyar�z, akkor az uke-nak ezalatt f�lt�rden kell v�rakoznia.

Ha gyakorl�s k�zben az edz�svezet� k�l�n megmutat valamit valakinek, akkor az illet�nek szint�n seiza-ban vagy f�lt�rden kell v�gign�zni a bemutat�st. Ezt m�sok is megn�zhetik, szint�n seiza-ban vagy f�lt�rden.

Gyakorl�s

A gyakorlat bemutat�sa ut�n az aikidok�k meghajl�ssal megk�sz�nik a tan�t�st, gyorsan partnert v�lasztanak (meghajl�ssal, �s esetleg o-negai shimasu szavakkal), �s megkezdik a gyakorl�st. A gyakorl�s sor�n a t�rsak fejl�d�s�nek el�seg�t�s�t, �s testi �ps�g�k meg�rz�s�t mindig els�dleges szempontnak kell tekinten�nk. Arra kell t�rekedni, hogy min�l t�bb partnerrel gyakoroljunk az edz�s sor�n. A magasabb fokozat� aikidok�k jobban r� tudnak mutatni a gyenge pontjainkra �s seg�tenek a kik�sz�b�l�s�kben, az alacsonyabb fokozat�ak hib�ib�l pedig sokat tanulhatunk.

Fegyverek

A fegyvertart� tokot a sz�nyeg sz�l�n kell elhelyezni, igazodva a helyhez �s a k�r�lm�nyekhez. Lehet�s�g szerint a tart�kat egym�st�l kb. 30 cm-re, egym�ssal p�rhuzamosan kell elhelyezni a tatami-n, �gy, hogy a fegyverek markolata legyen kifel�, hogy gyorsan magunkhoz vehess�k azokat, ha az edz�svezet� erre felsz�l�t. A tatami-n fekv� bokken �s tanto �le vagy hegye sosem mutathat a kamiza fel�. Miel�tt haszn�lni kezden�nk a fegyvereket, hajoljunk meg vel�k a kamiza fel�, �llel magunk fel� ford�tva, a bokken hegy�t tenyer�nkben tartva. Tekints�k az eszk�z�ket annak, amik: fegyvernek, vegy�k nagyon komolyan �ket, �s b�njunk vel�k ehhez m�lt� tisztelettel! Soha ne haszn�ljuk m�s fegyver�t enged�ly n�lk�l, �s ne l�pj�nk �t a f�ld�n fekv� fegyvereken.

Alapszab�lyok

A gyakorl�snak mindig a k�lcs�n�s tisztelet jegy�ben kell folynia.

Sose zavard meg a dojo l�gk�r�t udvariatlans�ggal, hangoskod�ssal, durvas�ggal, tiszteletlens�ggel.

Az edz�svezet� minden utas�t�s�t r�gt�n �s marad�ktalanul hajtsd v�gre legjobb tud�sod szerint. Vit�nak helye nincs.

Az edz�s minden pontj�n teljes �sszpontos�t�ssal gyakorolj.

Sose �lj le h�ttal a kamiza-nak. Ne t�maszkodj a falnak, ne �lj ny�jtott l�bakkal, v�letlen�l se l�pj �t semmit �s senkit.

Viselkedj mindig szer�nyen, csendesen, tisztelettud�an. Ne felejtsd el, hogy tanulni vagy itt, nem pedig az eg�dat kiel�g�teni.

Soha ne besz�lgess az edz�sen.

Szem�lyes illetve egy�b ellent�teket, probl�m�kat az edz�terembe val� bel�p�skor felejtsd el.

A k�rmeid legyenek mindig rendesen lev�gva.

�r�t, �kszereket, gy�r�ket vedd le edz�s el�tt.

Ne �lt�zk�dj, ne egy�l, �s ne igy�l a sz�nyegen.

Tartsd be, �s a t�rsaiddal is tartasd be a szab�lyokat. Ne az edz�svezet� energi�i pazarl�djanak el a fegyelmez�ssel. 

O-Sensei szab�lyai az Aikido gyakorl�s�ra

Az aikido c�lja a test �s a l�lek edz�se, �szinte �s komoly emberek kifejleszt�se. Az aikido egyetlen csap�ssal d�nt �letr�l �s hal�lr�l, ez�rt a tan�tv�nyoknak gondosan kell k�vetni�k instruktoruk tan�t�sait, �s nem szabad vet�lkedni, hogy l�ss�k ki a leger�sebb.

Az aikido egy olyan �t, ami megtan�t t�bb ellens�ggel b�nni egyszerre. A tan�tv�nyoknak k�pezni�k kell magukat, hogy ne csak el�re, hanem minden oldalra tudjanak figyelni.

Az edz�snek mindig kellemes �s vid�m l�gk�rben kell folynia.

Az instruktor csak egy kis szemsz�g�t tan�tja a m�v�szetnek. Sokoldal� alkalmaz�sait minden egyes tan�tv�nynak mag�nak kell felfedeznie sz�ntelen gyakorl�son �s edz�sen kereszt�l.

A mindennapi gyakorl�sban el�sz�r kezdd a tested megmozgat�s�val, �s azt�n haladj az intenz�v gyakorl�s fel�. Sose er�ltess b�rmit term�szetellenesen vagy �sszer�tlen�l. Ha ezt a szab�lyt k�veted, akkor m�g az �regek sem fognak megs�r�lni, �s kellemes �s vid�m l�gk�rben folyhat a gyakorl�s.